Amikor megjelentek a mobiltelefonok és elkezdtünk sms-eket írni, nagyon be kellett osztani a helyet, rövidíteni kellett a szavakat, hogy beleférjenek abba a bűvös 160 karakterbe. Mobiltelefonban gépelni nehézkes, igyekszünk minél előbb túl lenni rajta. Az sms-típusú rövidítések kényszerből születtek, de elfogadtuk, beletörődtünk. Azonban semmi nem indokolja azt, hogy egyéb írott formákban is használjuk ugyanezt. Kellemetlen olvasni ilyen rövidítéseket az interneten vagy az emailjeinkben. Úgy tűnik, hogy aki készítette a feljegyzést, vagy írta az emailt, kapkodott, sietett, félvállról vette a beszélgetést, mert még arra sem vette a fáradtságot, hogy egész mondatokat fogalmazzon, esetleg egész szavakat írjon le. Sokan úgy gondolják, akkor is lehet érteni, ha a szavaknak csak a felét írjuk le, a másik felét pedig úgyis tudja mindenki.
Ki lehet találni a szavak másik felét. De az olvasás nem ezt jelenti. Aki általában olvas, az a szavakat teljes egészében olvassa, és ha valahol valami hibásan vagy csonkítva van leírva, az azonnal szemet szúr és megzavarja az olvasás élményét. Nem akarunk a rövidített szavakhoz hozzászokni, szeretjük és ápoljuk a magyar nyelvet, használjuk a szókincsünket és igyekszünk betartani a helyesírás szabályait. Ezt joggal várhatjuk el azoktól is, akik hozzászólnak egy-egy írásunkhoz vagy emailt írnak nekünk. Nem beszélve arról, hogy ha valaki rászánja magát arra, hogy cikket ír valahol az interneten, vennie kell a fáradtságot arra, hogy betartja a magyar nyelv szabályait, tiszteli az olvasóit és nem kényszeríti arra őket, hogy félszavakat próbáljanak összerakni teljes mondatokká.
Hosszú szöveget olvasva rendkívül zavaró, ha a mondatokat újból meg kell fogalmaznunk magunkban. Egy példa:
... azt hiszem h más vok mint te...
Ha egy olyan mondatot olvasunk, amelyben a fenti szövegrész van, a mondatot átfogalmazzuk és kimondjuk magunkban helyesen, hogy értelmezni tudja az agyunk:
... azt hiszem, hogy más vagyok mint te...
Írjunk úgy, hogy kényelmes legyen azt olvasni. Ha valaki elolvas minket az azt jelenti, hogy időt szakít ránk, megtisztel a figyelmével. Tiszteljük mi is az olvasót azzal, hogy ne csak odavessük a mondandónkat, hanem kerek egész mondatokban fogalmazzunk. Az írásaink megmutatják az intelligencia szintünket.
Megjegyzés: Nem az itt fórumozó tagjainkra gondoltam és nem a chat szobára! Chateléskor lazák vagyunk. valószínű, hogy akiknek szántam ezt a bejegyzést, nem szívesen olvasnak nyelvtani szabályokat. Azért reménykedem, hogy talán mégis eljut hozzájuk és legalább azokban az emailekben megpróbálnak normálisan írni, ahol segítséget kérnek (például tőlem)...