A Világ, ahol élünk...

A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport
mentes a ráktól.
Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a - Hunza törzs - Kasmír
északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek.
Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack.
Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a Hunza népcsoport
tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak:
Szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések.
A nőknél ismeretlen a klimax a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.
Kik azok a Hunzák?
A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni.
A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a Hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.
A pakisztáni - afgán - kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról
(például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy Magyar szerző, - Csáji László - Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy
világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta
az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában:
"A hunzáknál nincs ismert rákos eset.
Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak.
A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges
mennyiségben fogyasztják.
"Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni és szerteágazóan
felhasználni az egyetlen gyümölcsüket:
Édesítésre is aszalt kajszit használnak. McCarrisont Nagy-Britannia
kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt,
India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait
írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban.
Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -,
melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort
értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve.
Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét
sem tudta felfedezni náluk.
A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívműködésük normális.
Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.
A Hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket a tejet és
tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán
esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót a
szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.
A Hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember
gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le.
Minden utazó említést tesz a Hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről.
A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják,
amikor friss a termés azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon
megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg.
Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként
is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően
még élemedett korban is ránctalan, bársonyos.
A fehér Hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél
15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.
Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A Hunzák földje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet.
Részletes beszámolókat ad benne a Hunzák életmódjáról.
Feljegyezte, hogy a Hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi
zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint
1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta.
(Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele
3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)
A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos Hunza étrend az
átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz.
A gabonafélékben és a csonthájasok gyümölcsében is előforduló
nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával - "olyan hatást
fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már
daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond
megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését ". -
A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából
keletkező patakokból származik.
Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte
fehér tőlük, ezért a Hunzák a hegyek tejének is nevezik.
Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik és a
leveleikben a felszínre hozzák. A Hunzák sok ilyen növényt (hajdina,
köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül
gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta
elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.
Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek.
Hosszú életük titka tehát a munka az örökös mozgás mellett a mértékletes
koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin).
A száz esztendőt megélt Hunza, aki ki van téve a hegyi szélnek, a zord télnek
és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.
A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a Hunzák napi
7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert - így egy magyar családorvos - " a napsugárzás akkor
lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás". -

Szeretettel : Angel