A Világ, ahol élünk...

Az agykontrollról. Sikerek és buktatók

Mindannyian hallottunk már az agykontroll tudományosan magyarázott, mégis misztikusnak tűnő jelenségeiről. Az öngyógyító erőnk, telepatikus képességeink úgy tűnik, hamarosan a mindennapi életünk részévé válhatnak, ha elfogadjuk ezt a rendszert és megpróbáljuk valóságnak venni ezt a számunkra ismeretlen (mondhatnánk, idegen) rendszert. A "működés" megértéséhez nekem az "Élő Mátrix" elmélete nagyon sokat segített. Az a lényeg, hogy többek vagyunk az egyszerű anyagnál, a gondolataink és a vágyaink rezgéseket bocsájtanak ki, amelyek éppúgy "hullám-természetűek", mint maga az anyag.

Teremteni tudunk az agyhullámaink segítségével, de a teremtésnek nem vagyunk az urai! Egyre több olyan esetről hallunk, amikor az elérni kívánt célok nem valósulnak meg, ha pedig igen, keservesen meg kell fizetni érte. Az agykontroll önmagában kevés, és valóban előfordul, hogy többet árt, mint használ. Egy rövid példával megpróbálom szemléltetni, hogy mit értek ez alatt: "A család férfi tagja új számítógépet szeretne venni, de ehhez nincs elég pénze. A felesége sem ért egyet ezzel az ötlettel, mert túl sok a kifizetésre váró számlájuk. A férfi hisz az agykontrollban, s bár tudja, nem engedheti meg magának ezt a luxust, kitartóan programozza, hogy három hónapon belül új számítógép kerül az íróasztalára. Két hónap múlva a régi gépe teljesen tönkremegy. Mivel a munkájához elengedhetetlen a számítógép használata, kényszerhelyzetbe kerül. Az új gépet meg kell venni. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, kölcsönt kell felvenniük. Keserves időszaknak néznek elébe..."

A fenti példa nagyon szelíd volt, sajnos a valóságban ennél kegyetlenebb eredményei is lehetnek az irányítatlan programozásoknak. S ha már eljutottunk ide, szeretném arra is felhívni a figyelmeteket, hogy az agykontrollal nem a fájdalmat, hanem a betegséget kell megszüntetni!

Az agykontroll működő technika, de tudni kell azt, hogy mikor és hogyan használhatjuk. Mi kell tehát ahhoz, hogy eljussunk csodaországba, ahol a vágyaink megvalósulnak? Mit kell tenni ahhoz, hogy valódi sikerélményünk legyen? A válaszhoz néhány alapszabályt tisztáznunk kell.

Amikor agykontrollos fórumokban nézelődöm, mindig azt látom, hogy a frissen végzettek tele vannak sikerélménnyel, a régiek pedig vagy már nincsenek a fórumon, vagy azt mondják, valamiért már évek óta nem jön össze semmi, már nem is használják a technikákat.

A tanfolyamot most végzettek általában lelkesek és sikeresek is. Ők az apró dolgokat is értékelik. Észreveszik, hogy amit valóban akarnak és tesznek is érte, azt elérik. Aztán ahogy múlik az idő és múlik a lelkesedés, valami megtörik bennük. Az apró sikereknek már egyre inkább nincs jelentőségük, a nagyobbakba pedig már bele sem vágnak, mert ahhoz valami más is kellene. Ez a valami az én tapasztalatom szerint az akarat és az elszántság, amelynek kelléke, hogy fel is készüljünk a változásra. És ez a felkészülés nem mindig kényelmes dolog. Talán nem is akarjuk lelkünk mélyén azt a bizonyos változást? Elég, ha csak sajnálkozunk és úgy teszünk, mintha tényleg akartuk volna? Aztán azt mondjuk, hogy az agykontroll is egy hülyeség?

Nincs a világon olyan módszer, sem agykontroll sem bármiféle ezoterikus trükk, amely úgy segítene rajtad, hogy te magad nem vagy aktív része a cselekménynek. Az agykontroll csak egy technika, de ahhoz, hogy a siker elérjen hozzád, valóban akarnod kell azt. Az agykontroll egyik trükkje, hogy beléd beszéli, hogy tényleg hiszel a változásban. Sokszor elmondod magadnak: felvesznek az új munkahelyre, felvesznek az új munkahelyre... És végül már el is hiszed, és végre elkezdesz készülni: elmész fodrászhoz, megveszed a bérletet és hasonlók. Nem ellenkezel, ráállsz a változásra, és megtörténik!

Azonban nem mindig ilyen egyszerű a helyzet. Ha csak úgy csinálsz - nem csak mások előtt, de saját magad előtt is -, mintha akarnád, de a lelked mélyén egyáltalán nincs kedved ahhoz az új munkához, mert sokat kell dolgozni, fel kell borítanod az eddigi kényelmedet, vagy bármi, amivel ellenkezel, nem fog összejönni! Azért nem, mert hazugság. A tudatalattid mindent meg fog tenni, hogy ne sikerüljön a felvétel, folyamatosan akadályok kerülnek az utadba, és mindez a te védelmedben.

Itt már az agykontroll szálai összeérnek az önismerettel. Az őszinteség önmagunk előtt nem olyan egyszerű dolog, mint amilyennek első ránézésre gondolnánk. Ez az őszinteség minden siker alapja. Ezt az őszinteséget olykor kemény munkával tudjuk csak elérni, nagyon erős önismerettel.

Ha van egy célod, és agykontrollal, a Titokkal vagy egyéb módszerrel el akarod érni, tedd fel magadnak azt a kérdést is: miért nem akarom?

A siker akkor indul útjára, ha a külső vágyak összeérnek a belső akarattal.
Ha ez nem történik meg, de az agykontrollos mégis erőszakosan programozza, "kikényszeríti" a változást, annak kellemetlen, sok esetben beláthatatlan következményei is lehetnek.