Evia Üdvözöllek Vendég


A Világ, ahol élünk...

Művészeti és ezoterikus közösségi oldal
Főoldal · Regisztráció · Belépés · Fórum · Neked hoztam
Menü
Fotóalbum
Videók
Súgó

Képeinkből
Szavazás
Milyen az oldal?

1. Kitűnő
2.
3. Nem rossz
4. Szörnyű
5. Rossz
Összes válasz: 83
Új tagjaink
Statisztika


Tagjaink száma: 1446
Ma itt jártak:
Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Nyitólap » Fájlok » Cikkek

A félelmek hátterében
2011-06-29, 13:38

A félelmek akkor is kártékonyak, ha nincs különösen látványos fóbiánk vagy nem rettegünk a betegségektől és a haláltól nap mint nap. A félelem nagyon erősen lerontja a hangulatunkat, ezt a környezetünk is kellemetlenül éli meg. Fárasztóvá, idegesítővé válhatunk anélkül, hogy tudnánk róla. A félelem stressz, ami gyengíti az immunrendszert és különböző betegségekhez vezethet. A félelmeinket tudatosítanunk kell, és dolgozni azon, hogy meg tudjuk szüntetni, ha teljes életet akarunk élni. E nélkül nem megy...

Egyre többször találkozunk olyan emberekkel, akik megmagyarázhatatlan okok miatt félnek. Félnek valamitől vagy valakitől, betegségtől, nyomortól, haláltól... A félelmek vagy féltések sokszor már magát az életet nehezítik meg, lehetetlenné teszik a hétköznapokban való kiigazodást. Korlátoznak, megbénítanak, bekebeleznek. A félelem ereje pusztító. Túl sokszor fóbiába, hipochondriába csap át a kezdetben normálisnak tartott aggódás vagy féltés.
A látványos és bénító félelmek hátterében legtöbb esetben egy másik félelem lapul; egy olyan félelem, amit kemény munkával és az életmódunk megváltoztatásával valóban meg lehet szüntetni. Ahogy a betegségek is, ugyanúgy a fóbiák és hipochondriák is figyelmeztetések az ember életében: valamit nem jól csinál, valamin sürgősen változtatni kell. Mielőtt tovább folytatnám a cikket, szeretném tudtotokra adni, hogy a fóbiák és a hipochondriák nem gyerekes kényeskedések és nem unatkozó emberek találták ki. Valóban keserves lelki betegség mindkettő. A hipochondria tulajdonképpen folyamatos halálfélelem. Aki már átélt hasonlót, tudja, hogy ez a kényszeres betegség az élet minden percét megkeseríti.

Okok:
A félelem oka legtöbbször a gyávaság. A gyáva ember hasonlít a békeszerető emberre, de a kettő között óriási különbség van. A békeszerető ember igazi békét próbál varázsolni a környezetébe, a gyáva ember viszont önmagát félti a harcoktól. Vannak kötelességeink, feladataink, céljaink... Az életünket élnünk kell, méghozzá úgy, hogy méltó legyen hozzánk. A gyáva ember nem áll ki a jogai mellett. Meghunyászkodik, mondván, nem akar "veszekedést" vagy ellentéteket. A gyáva embert folyton mások irányítják kényük-kedvük szerint. A gyáva embert megtalálja a zsarnok (vagy ő a zsarnokát), kiszívja belőle az életerőt és a maradék akaratát. Végül egy darab rongybaba lesz, aki már mozdulni sem tud. Pedig mozdulnia kellene, de nem teszi. Mindenbe beleegyezik, mindent eltűr, közben önmaga semmivé válik. Egyre jobban utálja magát és egyre betegebbé is válik! Szervezetében és lelkében a félelem felerősödik: ez figyelmeztetés! Különös, megmagyarázhatatlan félelmeket, fóbiákat fedez fel magában. Ezek az új félelmek hasonlítanak (szimbolikusan) az eredeti félelemre és az eredeti szituációra, amelyből végre ki kellene másznia. A gyáva ember lusta ember... Hárít! Mindent el tud magyarázni, de a valódi okokat nem akarja és nem bírja meglátni, pedig ott van a hétköznapi életében! Ha ezeket az okokat meglátná, tudná azt is, hogy itt kell tevékenykednie, itt kell a megoldást megtalálnia. A megoldás legtöbb esetben áldozattal és nagy munkával jár. Néha úgy tűnik, túl nagy munkával...

Gyógymód
A félelmeket (fóbiákat, hipochondriát, rémálmokat stb.) több módon is próbálják leküzdeni az emberek. Van aki önerőből, például a klausztrofóbiás bemászik egy szekrénybe és ott próbál a reszketésén úrrá lenni, vagy aki fél a kígyóktól, kezébe vesz egyet közülük... Általában úgy gondolják, hogy a szembenézés a leghatásosabb ellenszer. A pszichológusok véleményei ezekről a módszerekről különbözőek. A terápiák is eltérnek. Valódi sikerekről azonban ritkán hallani. És hogy miért? Azért, mert nem a felszínen kell tapogatózni, hanem megkeresni a kiváltó okot, azaz a valódi félelmet! És ezt a félelmet kell leküzdeni, ezzel kell szembe nézni! A "békeszerető" embernek harcolnia kell!

A zsarnokokkal szemben
Ha felismerted magadban a gyáva embert, találd meg a zsarnokaidat. Ne az legyen a célod, hogy téged minél többen szeressenek. A békének nevezett állóvíz nem szeretet! Ha megtalálod a zsarnokaidat,  a következő lépés ne az legyen, hogy minden problémád okának őket nevezed meg. Te tetted őket zsarnokká, neked kell kiharcolnod azt is, hogy ezentúl méltóképpen bánjanak veled. Bizony, ehhez sokszor fel kell rúgni az otthoni vagy akár a munkahelyi békét.

Bátorság
A bátorság erény. Nem agresszivitás. Ha a saját bátorságodat keresed, a megfelelő cél felé irányítsd a fegyveredet. Sajnos tipikus példa, hogy munkahelyen a főnök igazságtalan és megalázó módon viselkedik azzal a beosztottjával, aki tűri ezt. A szerencsétlen áldozat pedig tele félelemmel, nem mer visszaszólni. Folyton csak tűr és megalázkodik. Azonban tudja, hogy mégis meg kell mutatnia az erejét, nem hagyhatja, hogy emberi mivoltában ilyen csúnyán sárba tiporják. Hazamegy és jól leszidja a feleségét. Esetleg meg is veri. (A főnök pedig talán éppen fordított helyzetben van. Otthon a családja előtt meg sem mer mukkanni...) Láthatjuk ebből a triviális példából, hogy ezek az emberek nem bátrak egyáltalán. Rossz helyen, rossz személynek fitogtatják a nem létező bátorságukat. Gyáva és agresszív emberek... Nem győzték le a gyávaságukat, a félelmeik nem múltak el, ehelyett egyszerre váltak agresszívvá és  meghunyászkodóvá. Mindkét tulajdonság ellenszenvet vált ki a környezetükből.

A múlt árnyékai
"Régen történt, már nincs mit tenni." "Így van és kész, így alakult..." "Az anyósom tett tönkre engem, miatta van bennem ez a sok félelem, de már rég meghalt. A félelem pedig bennem maradt" Ehhez hasonló magyarázkodásokat hallok nap mint nap. Tudnotok kell: az élet lehetőség! Amíg van jelen, addig megoldást is tudunk keresni. Amíg tart az út, addig járhatunk rajta! Ez nagyon fontos! Nem kell a régen történt eseményekre fogni a jelenkori félelmeinket. Ha a múltban zsarnokoskodott rajtad valaki és még mindig félelmekkel küzdesz, az azt jelenti, hogy most is körülvesznek a zsarnokaid. Te megtalálod őket! Gondolkodj a jelenben. A múlt legyen tanulság. Végre határozd el, hogy nem követed el századszor is ugyanazt a hibát. Ezek kifogások!

Traumák, atrocitások
A legtöbb feldolgozatlan trauma gyerekkorból származik. Szomorú tény, hogy minden harmadik nőt értek gyermekkorukban pedofil típusú támadások. (Fiúgyermekeknél ritkábbak az efféle bántalmazások, viszont sokkal nehezebben tudják feldolgozni.) A fóbiák kialakulásához is általában feldolgozatlan gyermekkori félelmek vezetnek. Egy gyermek sokkal jobban fél, mint egy felnőtt. Tulajdonságunk, hogy a rosszat "elfelejtjük", de legalábbis nem gondolunk rá. Sajnos azonban, ha az elfeledettnek hitt traumáink feldolgozatlanok maradnak, felnőtt korra igen kellemetlen félelmekhez vezethetnek. Nagyon fontos, hogy a múltunk kellemetlen eseményei között ne hagyjunk elvarratlan szálakat. Ez azt jelenti, hogy mindenképpen fel kell dolgozni ezeket az eseményeket.

Feldolgozás
A feldolgozás általában meditatív állapotban történik. Újból végigéljük az eseményeket, többször egymás után. Amikor már kristálytiszták az emlékeink, megpróbálunk megbocsátani annak vagy azoknak az embereknek, akik felelősek voltak  (vagy akiket felelősnek gondolunk) a traumáért. Sokszor a Teremtőnek kell "megbocsátanunk". Ez furcsán hangzik, de gondoljunk arra a példára, amikor egy gyermek hirtelen elveszíti a szüleit. Még ha nagyon erősen vallásos, akkor is lelke legmélyén Istent hibáztatja azért, ami vele történt... Miután valóban(!) sikerült a megbocsátás, újból próbáljuk átélni az eseményeket és az agyunkban néhány részletet írjunk át, újból és újból, egészen addig, amíg meg nem találjuk az igazi belső békét. Hogy ez mikor történik meg, azt már érezni és tudni fogjuk. Nem lehet összekeverni. (A gyermek elveszítette a szüleit autóbalesetben. A meditációs gyakorlatban átírhatja az eseményeket úgy, hogy szülei el tudtak búcsúzni tőle és meggyőzték őt arról, hogy jó helyre mennek, ahol hosszú-hosszú éveken át várni fogják őt, de neki még a Földön nagyon sok munkája van. Vigyáznia kell magára, egészségesnek kell maradnia.... Végül szeretetben és békében búcsúznak)

A félelmek akkor is kártékonyak, ha nincs különösen látványos fóbiánk vagy nem rettegünk a betegségektől és a haláltól nap mint nap. A félelem nagyon erősen lerontja a hangulatunkat, ezt a környezetünk is kellemetlenül éli meg. Fárasztóvá, idegesítővé válhatunk anélkül, hogy tudnánk róla. A félelem stressz, ami gyengíti az immunrendszert és különböző betegségekhez vezethet. A félelmeinket tudatosítanunk kell, és dolgozni azon, hogy meg tudjuk szüntetni, ha teljes életet akarunk élni. E nélkül nem megy...
Kategória: Cikkek | Hozzáadta: Evia
Megtekintések száma: 1413 | Helyezés: 0.0/0 | Megosztás: Megosztás a Facebookon

Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]


   Chat  


Üdvözöllek
Keresés
Chat szoba
Thomas Kinkade

Thomas Kinkade
Thomas Kinkade festményei
Álomszép poszterek

Evia mandalák


Csodálatos mandala poszterek papírra és vászonra

Kedvenc linkek

Kedvenc linkjeink megtekintése, linkek ajánlása és feltöltése

Idézeteink

Neked hoztam...

Közérdekű infó

Olyan, az oldalunktól független fontos információk, amelyekről érdemes tudnunk. (Csalások, átverések e-mail vírusok stb.)

Barátaink oldalai
Copyright Evia © 2017