De miért nem vagyok még mindig gazdag? - Cikkek - Fájlok - Világunk
Evia Üdvözöllek Vendég


A Világ, ahol élünk...

Művészeti és ezoterikus közösségi oldal
Főoldal · Regisztráció · Belépés · Fórum · Neked hoztam
Menü
Fotóalbum
Videók
Súgó

Képeinkből
Szavazás
Milyen az oldal?

1. Kitűnő
2.
3. Nem rossz
4. Szörnyű
5. Rossz
Összes válasz: 83
Új tagjaink
Statisztika


Tagjaink száma: 1371
Ma itt jártak: Veronika
Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Nyitólap » Fájlok » Cikkek

De miért nem vagyok még mindig gazdag?
2011-03-13, 19:45

Miért nem vagyok még mindig gazdag?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, túl kell lépnünk az agykontroll és a Titok keretein. A választ önmagunkon belül, a legmélyebb önismerettel tudjuk megtalálni...

(A cikk azoknak szól, akik az agykontroll tanfolyam elvégzése vagy a Titok végigolvasása után a gazdagság útjára kívánnak lépni)


Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, túl kell lépnünk az agykontroll és a Titok keretein. A választ önmagunkon belül, a legmélyebb önismerettel tudjuk megtalálni. Nem egyszerű feladat, ezért kérlek, légy egy kicsit türelmes és befogadó.

Az agykontroll válasza

A „Miért nem vagyok gazdag?” kérdésre az agykontroll ezt mondja: Mert ráhangolódtál a szegénység csatornára. Ez azt jelenti, hogy tudatosítottad magadban azt a tényt, hogy szegény vagy. Ezzel bevonzottál olyan körülményeket az életedbe, amelyek a szegénységedet erősítik.

Beléd rögzült gyermekkorod óta, hogy a gazdagok lelketlen emberek. Aki gazdag az zsarnok, önző és kegyetlen. Te nem akarsz ilyen lenni. Sokszor saját irigységünk miatt esünk csapdába. Utáljuk a gazdagokat, mert mi képtelenek vagyunk arra, hogy hasonló körülmények között élhessünk, mint ők. Ez az utálatunk késztet arra, hogy a gazdag embert és ezzel magát a gazdagságot rossznak és megvetendőnek minősítsük. Ez egy mókuskerék. Kimászni csak akkor tudnánk belőle, ha elismernénk a gazdagság értékeit – olyan értékeket, amelyeket mi nem birtokolunk –, és ezzel elismernénk fogyatékosságunkat.

Egy másik magyarázat, hogy úgy gondolod, te nem érdemled meg a pénzt. Nincs jogod hozzá. Esetleg valamilyen korábbi bűnöd miatt kell így vezekelned.

Az agykontroll és a Titok azt javasolja, hogy szüntesd meg a gazdagokról alkotott előítéleteidet. A gazdagok, a multi-milliárdosok is lehetnek jó emberek. Az emberi jó tulajdonságnak semmi köze nincs az anyagi jóléthez. Jogod van ahhoz, hogy a bőség a tiéd legyen. Jogod van a gazdagsághoz. Ne irigyeld őket, hanem próbáld meg leutánozni azt, ahogyan ők élnek. Programozd magadban, hogy már a tiéd a manna, lásd a végeredményt, érezd a boldogságot, amelyről eddig csak álmodoztál. Válts csatornát, hangolódj a gazdagságra! Mondd el magadban minden nap: „Gazdag vagyok, gazdagnak lenni jó! Élvezem az Univerzum ajándékát, a gazdagságot. Köszönöm és hálás vagyok mindazért a jóért, ami már a birtokomban van...

(Agykontroll tanfolyamon azt is elmondja az oktató, hogy ne a pénzt vizualizáld magadnak, mert az önmagában nem inspirál. Az eredményre, a boldog érzésre koncentrálj inkább. A Titok tanai szerint rajzolj magadnak százdollárosokat és határozd el magadban, hogy ez már a tiéd...)

Miért nem működik nálam ez a technika?

A külső vágyunk azonos: gazdagabbak akarunk lenni, mert ezáltal az életünk kényelmesebbé, nyugodtabbá és boldogabbá válhat. A feladat nagyon egyszerű és nyilvánvaló. Ezt akarjuk, erre vágyunk, tudatunk is egyetért ezzel.

A létünknek azonban több szintje van. Az, amelyik a gazdagságot és a pénzt akarja, a külső, tudat szintje. Ez alatt helyezkedik el a tudatalatti (tudaton túli), amit már a külső gondolatainkkal nem mindig értünk meg. Az agykontroll technikáit használva azonban meg tudjuk közelíteni ezt a szintünket és képesek vagyunk a kommunikációra is vele. Erre nagyon jó példa a tanácsadónk, aki a tudatalattink kivetülése.

Ki az a tanácsadó?

Nem ördög és nem is angyal. (A vallásos emberek közül sokan a Sátán manipulációjának tartják azt, hogy önmagunkat a belsőnket megismerve akarjuk kibontakoztatni.) Bármilyen misztikusnak is tűnhet a tanácsadó megjelenése egy külső szemlélőnek, aki ismeri a tanácsadóját, pontosan tudja: ez ő maga egy mélyebb tudatszinten.

(Megjegyzés: A mélyebb szintünket magasabb vagy felsőbb szintnek is nevezzük. Mélyebben van, beljebb van, feljebb van... Sokféleképpen mondjuk. Minőségileg feljebb, érzelmileg beljebb, gondolatilag magasabban. Ez a szint inkább nevezhető „szellemi” tudatnak, ami jelen esetben a hétköznapi ellentéte; de ne keverjétek össze: nem szellemlényről vagy kísértetről van szó, hanem az emberi szellemről. A magyar nyelvben sajnos ezt a két teljesen más jelentésű fogalmat ugyanazzal a szóval mondjuk ki.)

Az egó

A lényünknek nem két szintje van: egy tudatos és egy tudatalatti. A tudatalatti alatt is vannak tudatszintjeink. Ahogy távolodnak ezek a szintek az egótól, úgy közelednek a felsőbb énünkhöz (a szellemi létünkhöz). Önismereti gyakorlatokkal őszintébbé válhatunk saját magunkkal és ezáltal egyre inkább megérthetjük a valódi lényünket, ami jóval több, mint amit az egó látni enged belőle.

A tanácsadó létünknek nem azon a szintjén van, ahol az egót tartjuk, hanem egy ennél sokkal mélyebb, belsőbb, láthatatlanabb szféránkban. Nem minden esetben tudunk rátalálni a tudatalattiban. Ha az önismeretünkben „fekete foltok” vannak, akkor bizony ennél is mélyebbre kell hatolnunk, mert képesek vagyunk – még itt is – torz és hazug tükörben látni saját magunkat. Pontosan fogalmazva: a félelmeink és a hazugságaink behatolhatnak a tudatalattiba is és eltorzítják azt! Ha ez megtörténik, akkor hiába az agykontroll, hiába a tanácsadó…

Ha nem sikerül a felszínre hozni a tudatalattink mélyén ülő makacs hazugságainkat, nem fogjuk megtudni sem azt, hogy mi az igazi félelmünk, sem azt, hogy mi a valódi belső akaratunk. Ha pedig ezt nem tudjuk, a külső életünkben halogatásra kényszerülünk és az akaratnak hitt vágyaink üres álmodozások maradnak.

Vegyük észre, hogy eddig csak külső eszközöket használtunk és ezekkel próbáltuk megérteni azokat a legmélyebb motivációinkat, amelyek létünket irányítják. "Mindenki angyalnak született" Ez a mondat azt jelenti, hogy születésünkkor még nem volt bennünk az egó. Még csak a magasabb tudatszint működött bennünk és az ösztöneink. Talán ezért is mondják az agykontroll oktatói, hogy minden kisbaba „alfában” van. Én inkább úgy fogalmaznám, hogy nyitva vannak a mélyebb tudatszintjei, mert az egó ereje nem zárja le azokat.

Csitítsuk el az egót

Eljutottunk oda, hogy megfogalmazhassuk: az egó miatt nem látjuk meg a mélyebb szinten húzódó valódi akaratunkat. Ez azt jelenti, hogy az egó hazudik nekünk? Nos igen, általában hazudik. De ne ítéljük el ezért. Az egó a barátunk. Mindent megtesz értünk, küzd a végtelenségig, hogy büszkeségünkön és öntudatunkon csorba ne essék. Ezért legtöbbször hazugságokra kényszerül. Az egó védi azt, amik jelenleg vagyunk. Azt mondja: „ez egy kész egész, ez vagy te, ezen nem fogunk változtatni, mert akkor más leszel. Azt akarom, hogy maradj ilyennek. Tökéletes és támadhatatlan vagy.” Az egó nem akar elveszíteni semmit abból, ami TE vagy. Pontosan az egó az, ami elzárja a változás, a javulás útját. Mindezt védelemből teszi.

Csak úgy tudunk önmagunkkal beszélni, ha elcsitítjuk az egónkat. Meditációs szinteken képesek vagyunk arra, hogy ezt megtegyük. Az egó pörög, folyton beszél, megállás nélkül zakatol az agyunkban. Azért kell lelassulni és egy másik ritmusba kerülni, hogy meghalljuk a belsőbb hangot lényünk mélyéből.

Beszélgessünk a tudatunk mélyével

A fentiek tudatában próbáljunk beszélgetni tudatunk mélyével. Most ne az agykontrollban megismert tanácsadó képére formáljuk a beszélgető alanyunkat, hanem saját magunk legyünk azok… Tegyünk fel kérdéseket és próbáljunk meg őszintén válaszolni. Vigyázzunk arra, hogy szemfülesek maradjunk: kapjuk rajta magunkat a hazugságokon. Hogy mikor hazudunk és mikor vagyunk őszinték, azt onnan tudjuk meg, hogy az őszinte rádöbbenés minden esetben katarzis élménnyel jár együtt.

Kezdjük el!

A kötelező elmélet után most itt a gyakorlat. Nem tudhatom, hogy te hogy fogsz beszélgetni a saját elméddel és hogy miképpen tudod majd hazugságon csípni a tudatodat. Példát írok le, amely segíthet Neked a saját beszélgetésedben. Ne okold magad, ha nem sikerül elsőre az őszinteség és összevissza kalandoznak a gondolataid, a válaszaid pedig száz felé ágaznak. A legnagyobb munka a belső őszinteség! (Segítségként használhatod az önismereti mandalákat, és egy-egy mandala kiválasztásával személyesen tőlem is kérhetsz tanácsot a tovább lépéshez)

A válaszok egymás után egyre mélyebb öntudatot követelnek.

Miért nem akarok gazdag lenni? – mert utálom a gazdagokat… mert ha gazdag leszek, sokan irigykedni fognak rám… mert kiderülne, hogy nem erre van szükségem és a boldogságomnak nem ez a kulcsa, hanem valami olyasmi, amihez másfajta változtatásokra is szükség van… mert akkor kikerülnék abból a kényszerhelyzetből, amiben most vagyok, és a rossz házasságomat már nem védhetném azzal, hogy „nincs pénzem, nem tudok elválni”… mert félek attól, hogy ha megkapom, meg fogok változni. Megváltozik az érdeklődésem és felszínessé válok… mert képtelen leszek kordában tartani magam. Olyan tulajdonságaim fognak felszínre kerülni, amelyek utálatosak és képtelen vagyok arra, hogy ezeken uralkodni tudjak… mert nem tudok ezentúl mit kezdeni a szegény emberekkel… mert ki akarom venni a részemet az emberiség szenvedéseiből…

Ezek és ilyenek az őszinte válaszok. A legutolsóra sokak a fejüket csóválhatják. Ez nem igaz. Szinte hallom az érveket: „…szenvedés mindig is volt, mindig is lesz. Ezen én nem tudok változtatni azzal, hogy szándékosan én is szenvedek…” Rosszabb esetben: „de hisz’ ez engem nem érdekel. Csak én és a családom éljünk jól, a többi ember meg csináljon amit akar”

Keresd meg magadnak a hazugságodat, leginkább a magyarázkodásaidban. Az ember részvéttel születik. Mindannyiunk tulajdonsága, hogy „sorsot vállalunk”. Ha normális módon működünk, akkor valóban ott van a háttérben az utolsónak leírt válasz is, és visszatarthat a felhőtlen gazdagságtól. (Készíts még hasonló, kíméletlenül őszinte válaszokat… Mintha nem is magadnak, hanem valaki másnak készítenéd.)

A gazdagság nem felhőtlen

Ha valóban az a szándékod, hogy gazdagabb légy, a fenti „Miért nem akarok gazdag lenni?” kérdésre leírt válaszokat alaposan gondold végig. Ha úgy gondolod, hogy a válaszok közül egyik sem illik rád, próbálj meg mélyebb tudatszintre menni és ismételd végig a gyakorlatot.

A gazdagság felelősség. A gazdagsággal az egó elégedettsége felfokozódik. A hatalom érzése keríthet fogságba, és ez óriási küzdelem annak, aki nem akarja elveszíteni a belső értékeit. Ha a gazdagság a célod és nem eszközöd arra, hogy építő jellegű céljaidat elérd, akkor a gazdagság megszerzésével elveszíted a célodat! Cél nélkül az ember összeomlik, értéktelennek tartja magát nem csak a belső tudatában, de az egészséges egót is megbetegíti. Ebben az egyben egyetért az egód és a belső tudatod!

Most tedd fel magadnak a kérdést: Miért akarok gazdag lenni? Ha nincs célod a gazdagsággal, akkor erre a kérdésre nagyon nehéz lesz az őszinte felelet. Ez azt jelenti, hogy nem is akarsz gazdag lenni…

… szeretnék elmenni egyszer Görögországba nyaralni… azért, hogy legyen több szabadidőm a családomra… azért, hogy meg tudjam venni a házat és tudjam fedezni a számlákat… azért kell sok pénz, hogy tovább tanulhassak… azért, hogy a családomnak ne kelljen nélkülöznie…

Rengeteg válasz van, legtöbbször csak azért van szükségünk több pénzre, hogy az életünk kényelmesebbé váljon. Azt senki sem meri kimondani: „Azért akarok gazdag lenni, mert imádom a hatalmat” vagy azt, hogy „Azért, mert lusta vagyok mindenhez az életben és nincsenek céljaim.”

Végezetül

Miután leküzdötted a gazdagság iránti ellenszenvedet és megfogalmaztad a valódi céljaidat, programozd azt és ne a „gazdagságot”. Meg akarod venni az új házat? Programozd azt, használd hozzá az agykontroll eszközeit vagy egyéb módszereket. Szeretnéd, hogy ne fájjon a fejed a számlák miatt? Programozd azt, hogy minden számlát ki tudsz fizetni és nyugodt vagy… De! Ne hárítsd át a cselekvések felelősségét arra, hogy nincs pénzed. A szegénységedet ne használd azért, hogy megnyugtasd a lelkiismeretedet vagy elodázd a tennivalókat. Mert ha így teszel, a saját védelmedben nem fogsz túllépni az anyagi nehézségeken és az egód továbbra is azt hazudja majd neked, hogy mindennek a szegénységed az oka.


Kategória: Cikkek | Hozzáadta: Evia
Megtekintések száma: 1063 | Helyezés: 0.0/0 | Megosztás: Megosztás a Facebookon

Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]


   Chat  


Üdvözöllek
Keresés
Chat szoba
Thomas Kinkade

Thomas Kinkade
Thomas Kinkade festményei
Álomszép poszterek

Evia mandalák


Csodálatos mandala poszterek papírra és vászonra

Kedvenc linkek

Kedvenc linkjeink megtekintése, linkek ajánlása és feltöltése

Idézeteink

Neked hoztam...

Közérdekű infó

Olyan, az oldalunktól független fontos információk, amelyekről érdemes tudnunk. (Csalások, átverések e-mail vírusok stb.)

Barátaink oldalai
Copyright Evia © 2017