Savasító élelmiszerek:
- Húsfélék: csirke, bárány, disznó, marha, borjú, halak
- Édességek: torták, sütemények, csokoládé, cukor, méz, lekvár, szirupok
- Zöldségek: spárga, gomba, savanyú káposzta, rebarbara, torma, karalábé, bab, borsó, lencse
- Gyümölcsök, csonthéjasok: mogyoró, dió, mandula, kesudió, pisztácia
- Gabonafélék: liszt, rozs, árpa, rozs, kukorica, liszt, hajdina, kukoricapehely
- Tejtermékek és tojás: tejszín, vaj, margarin, túró, tejföl, sajt, gyümölcsös joghurt, író, tojás
- Italok: kóla, sör

- A fehér cukor erősen savasít, oxigénszegény környezetet teremt maga körül, gyengíti az immunrendszert.
- A kóla rendkívül magas savas kémhatással rendelkezik. (Egy pohár kóla savas kémhatását körülbelül tíz pohár ionizált lúgos víz tudja ellensúlyozni!)

Lúgosító élelmiszerek:
- Tejtermék: savó
- Hüvelyesek: zöldbab
- Zöldségek: fejessaláta, sóska, spenót, brokkoli, karfiol, cukkíni, padlizsán, paprika, paradicsom, sárgarépa, burgonya, cékla, retek, hagyma, zeller, kelbimbó, káposzta, endívia, kömény, uborka, petrezselyem, cékla, szójabab, tök, sütőtök
- Gabonafélék: köles
- Italok: ásványvíz, ionizált lúgosvíz*, kakaó, kávé, tea, bor

*Ionizált lúgosvíz: A víz ionizációja során savas és lúgos víz jön létre. Utóbbi megköti a szervezetben lévő szabad gyököket, és lelassítja azok kémiai reakcióképességét. Így a méreganyagok elveszítik kártékony hatásukat.

Forrás

Sav-lúg egyensúly

A sav-lúg egyensúly felbomlásának története
Az ember fejlődéstörténetének és genetikai kialakulásának kezdetén magokkal, zöldségekkel, növényekkel táplálkozott. Ekkor még 80%-ban lúgosító hatású ételeket ettünk, és csak 10-20%-ban savasítót. Húshoz csak egy-egy vadászat után, ritkán jutott hozzá az ember. A nagy kultúrák általában vizekhez közel alakultak ki, s az egyik fő táplálékot mindig a hal jelentette. Ez is savasító hatású, viszont egészséges, mert olyan zsírsavakat (Omega3) tartalmaz, amelyeket növényekből nem kaphatunk meg teljes összetételben.
Mai táplálkozásunk 80%-ban savasító és 10%-ban lúgosító, vagyis az eredeti arány megfordult, pedig szervezetünk nem erre készült fel.

Az elsavasodás következményei
A sav felhalmozódik, egy részét leköti a zsír. A savak károsítják a szervek környezetét, felborítják a sejtekben az enzimek működését. Az el nem raktározott sav semlegesítődni próbál, kioldja a raktárakból az ásványi anyagokat, számos betegséget okoz. Így például a csontritkulás oka is egyértelműen az elsavasodás, de bármely szervünket, sejtünket ugyanígy károsíthatják a savak.
A szervezetünkben el tudnak szaporodni a baktériumok, élesztőgombák. Ezek a mikroorganizmusok. az elsavasodott környezetben jól érzik magukat, saját anyagcserét folytatnak, aminek révén környezetük még jobban elsavasodik. Furcsa, megmagyarázhatatlan betegségtüneteket okoznak.

Lúgosító és savasító hatású táplálékok
A legtöbb energiát a zöld növényekből nyerjük. A napból jövő fényenergiát a fotoszintézis során kémiai energiává alakítják át a klorofil segítségével. A növények sok ásványi anyaggal rendelkeznek, és amikor az emberi szervezetben ezek lebomlanak, lúgos végtermék keletkezik.
A hús, alkohol, kávé, kóla, finomított szénhidrát, savasítja a szervezetet, mert a végtermék valamilyen töménységű sav.
Az, hogy a végtermék savas vagy lúgos lesz-e, nincs összefüggésben azzal, hogy a nyers táplálék milyen ízhatású. A citrom, mint tudjuk, savanyú, mégis elfogyasztása után magas ásványianyag-tartalma miatt a véghatás lúgos lesz.

Mit tehetünk? Hat fontos tanács egészségünk megőrzéséhez!

1. Sok zöldséget együnk! Napi fél, egy kiló jó minőségű, lehetőleg bio zöldséget. Nyersen, párolva. A paradicsom és brokkoli értékes anyagai éppen párolással szabadulnak fel. A máj méregtelenítését segítik a keresztes virágúakhoz tartozók, a brokkoli, kelbimbó, kelkáposzta.

2. A gyümölcsöt mindig magában, egészében, ha lehet magjával, héjával együtt együk, előtte és utána fél órával semmi mást ne fogyasszunk, folyadékot sem!

3. Igyunk sok folyadékot! A legjobb, ha tisztított vizet fogyasztunk. A magyarországi Duna-szakasz a 10. legszennyezettebb folyószakasz a világon, a csapvizet nagyon sok településen ebből nyerik. A tisztítás tulajdonképpen egy kavicsrétegen történő átengedés, utána baktériumkoncentrációtól függően adagolnak hozzá klórt. A napi szükséges vízmennyiség testsúlyunk minden 20 kilogrammjaként 1 liter. Egy 60 kg-ot nyomó embernek tehát 3 liter vizet ajánlatos meginnia naponta. Nagyon sokszor szervezetünk vizet igényelne, helyette viszont eszünk. Miért szükséges a folyadék? Mert a vese a méregtelenítés nagyon fontos szerve, egy nap alatt körülbelül 180 liter vért szűr meg. Ehhez megfelelő mennyiségű folyadékot kell naponta meginni.

4. A megfelelő mély lélegzéssel is nagyon sokat javíthatunk szervezetünk állapotán, de stresszoldó hatással is rendelkezik.

5. Mozogjunk rendszeresen, mert gyorsítja, javítja az anyagcserét. Az egész test átmozgatása során az izom pumpálása javítja a nyirokkeringést, ami képes a sejtekben és a sejt közötti térben felhalmozódott méreganyag és sav eltávolítására. A mzogás ne legyen túlságosan megterhelő, mert az ugyanolyan erjedési folyamatokat indít el, mint a gombák és baktériumok. A kimerítő mozgás eredménye az izomláz, ami a tejsavtól keletkezik, ami erjedés terméke. Ilyenkor az izom ugyanannyi tápanyagból csak 20-ad annyi energiát képes előállítani, mint amennyit oxigén jelenlétében egyébként képes lett volna.

6. A stressz kerülése. A stressz a modern társadalomban több elvont dolog összessége, amelyekre nem adható egyszerű válaszreakció. Ez már önmagában rossz. A betegségek 95%-a stresszre vezethető vissza az amerikai stressz-társaság szerint. Hogyan savasít a stressz? A rá adandó válaszhoz energia, izom, agy, szív szükséges. Olyan stressz hormonok szabadulnak fel, amelyek kitágítják az agy, a szív és az izmok ereit, a többi eret viszont összeszűkítik.  Sajnos folyamatos stressz során a szervezetben ezek az összeszűkült erek nem tudják a sejteket, szöveteket elegendő tápanyaggal ellátni. Ezeken a helyeken oxigén nélküli anyagcsere folyik, tejsav termelődik, a szervezet pedig tovább savasodik.

Forrás